Ma olyan meleg volt. Lassan ért haza a busz...hiába hallgattam a zenét,az idő mintha megállt volna. Talán azért mert szomorú voltam,és zaklatott is. Aztán egyszer mégis csakmegállt. Még szerencse,hogy jelzett valaki,mert  külömben tovább mentem volna. Leszálltam a buszról. A hűs szellő megcsapta az egész testem...olyan jó volt a nagy melegben. A zsebemhez nyúltam. Előkaptam egy szál cigit,majd kerestem a gyújtóm. De seholsem találtam...a kedvenc gyújtom volt. Biztosan  Martinnál hagytam. Hazaértem. Letettem a cigimet a konyha asztalra. Anya rámnézett és elém tette az ebédet. Pár falatot ha ettem, nem volt étvágyam,a gyújtómat akartam,ezért úgy döntöttem,hogy vissza megyek. Kérdezte,hogy minek megyek vissza,elmeséltem neki. Tudta jól,hogy ez csak egy olcsó indok,de mégsem szólt. Elővette a régi gyújtóját és oda adta nekem.  azt mondta,hogy majd holnap visszakapom az enyémet,addig jó lesz ez is. A kezembe vettem a gyújtót...szépen gravírozott fémből volt,nem rég lett feltöltve. Zsebre tettem és elmentem zuhanyozni. Nekem a sajátom kell, anya is tudta,hogy miért kell az az olcsó gyújtó nekem,fontos embertől kaptam,sokat ér. Lezuhanyoztam,felvettem a kedvenc farmerom és egy elég lenge felsőt,melegem volt. Felszálltam a követekző buszra és mentem a betonra. Ott volt mindenki. Kerestem Martint de már hazament. Nem lakott messze elmentem hozzá. Csengettem. Az anyukája beengedett. Martin mihent meglátott megpuszilt és a kezembe nyomta a gyújtómat. Elég kopott volt. Bordó színe volt fekete pöttyökkel. Még nyolcadikos koromban kaptam egy barátomtól. Elköszöntem és visszamentem a betonra. Leültem a többiekhez. Jó kedv volt mint mindig. De én csak ültem és játszottam a gyújtómmal. Kezdtem fázni,de nem akartam hazamenni. A többiek tüzet raktak. De én akkoris fáztam. Aztán mikor már úgy döntöttem,hogy haza megyek egy kéz telepedett a vállamra. Meleg kéz volt,puha és két karika gyűrű volt rajta. Ismerős volt. Felnéztem. Megláttam Chipet. A szívem majd kiugrott a helyéről,de nem akartam,hogy észre vegye, Le ült mellém,és megszólalt:

-Még mindig meg van a gyújtó?

-Persze,még minidg a kedvencem.

-Örülök,hogy így megszeretted. Rég nem láttalak Messy. Mi történt veled?
-Nemsok semmi. Még mindig a beton a második otthonom:) Hát veled? Nem jösz ide sosem.

-Nem...nem nagyon érek rá.

-Hány éve is vagy vele? 2? vagy talán már 3?

-Annával? 3...és te? találtál már valakit,vagy még minidg úgy vagy mint régebben?

-Úgy vagyok:) nem változtam semmit 3 év alatt.

 Chip erre semmit nem mondott,csak megölelt.  A kezembe nyomta az egyik gyűrűt. Eszembe jutottak a régi szép emlékek, Talán 14évesek ha lehettünk. Volt két karika gyűrűje mind kettő ezüst volt. Az egyikbe belevolt vésve egy C betű. Nehogy valaki ellopja tőle. Nekem minidg tetszett a gyűrűje. Vettek nekem is,de az nem volt ugyanolyan. Egyik nap Chip a kezembe nyomta. Örültem neki. Később jöttem rá,hogy a gyűrű belsejében egy M<3C volt. De akkor már késő volt. Chip összejött Annával. Én pedig visszaadtam a gyűrűt.  Azóta sok év elmult,sok fiúval játszottam már. De még mindig a számon ég Chip forró csókja. Nagyon szerettem. De sosem vallotam be neki,féltem,hogy tönkre teszi a barátságunkat. Pedig hányszor ültünk egymás mellet és nevettünk a buta filmeken. Aztán 3 évig nem láttam,nem hallotunk egymásról,és most egymás mellet ülünk és csak nézünk magunk elé...aztán felsóhajt,és feláll. Aztmondja kár volt ide jönnie,felszakadnak a régi sebek ha tovább marad...túl sokat bántottam...de most hazamegyek,mert a könnyek lassan kicsordulnak a szememből...ez nagyon fáj....