Tavaszi szünet volt. Nem szoktam korán felkelni,ilyenkor sokáig alszok. Olya egy óra körül arra ébredtem,hogy valaki rámugrik. Idegesen söpörtem ki fekete furtjeimet a képemből mire megláttam nővéremet. Andi ezer éve nem járt itthon. Nem igazán volt nővérem...csak olyan fogadott féle_fajta. Az ő anyja az enyémmel nagyon jó barátságban volt.  Ezért valahogy mi is ilyen jóba lettünk. Először csak néztem. Arcom akaratlanul is mosolyra fakadt. Míg Andi csak gyermeteg módon nevetett. Mint mindig. Csak néztem,és mosolyogtam. Nem hittem el,hogy itt van. 10 perc után végre megszólalt.
-Szia!
-Szia!-válaszoltam hökkenten.
-Mizu?
-Örülök,hogy látlak-mosolyodtam el.-Hogyhogy itt vagy?
-Visszajöttem. Telepi voltam telepi is maradok. Ugye nálam alszol ma este?-kérdezte azzal az elbűvőlő mosollyal-sok mindent megkéne beszélni.
-Nem-vágtam rá.-Te alszol nálam.
Majd nevetésbe kezdtünk és elkezdtük egymást csikizni. Mint a rossz gyerekek. Nagy gyorsan kimásztam az ágyből. Megmosakodtam,ettem és magamra kaptam a fekete felsőm. Nah meg a 20 soros martens bakancsom is. elindultunk betonra. Mindenki örült,hogy láthatták Andit. Én annyira nem foglakoztam senkivel. Ültem a betonasztalon és vártam. Majd ismerős autó nyikorgást hallotam. Leugrottam a beton asztalról. Majd Chip lassan felvánszorgott a kis dombon. Mikor Andi meglátta egyből a nyakába ugrott. Rá nem voltam féltékeny...de mikor a 3 pusziból csók lett ölni tudtam volna. Chip elhúzta a fejét. De erre már nem voltam kváncsi. Andi elé léptem...
-Ez mi volt?-tértem egyből a lényegre.
-Már rég tetszik.-öltött nyelvet-most megint itt vagyok. Mostmár nincs ami közénk állna,úgyhallotam Annát is dobta.
-Heh-hajtottam le a fejem- Chip épp velem jár.
-mi?-gülledt ki a szeme mikor ezt emghallota-Ezt....erről nem tudtam. Messy sajnálom.
-Semmi gond-emeltem fel a fejem egy mosoly erelyéig. -Nem tudhattad:)
Megfogtam Andi kezét és a többiekhez húztam. Nevettünk...Chip csak nézett...majd erőt vett magán oda jött hozzám. Megölelt. Melegség járta át az egész testem. Majd a fülemhez hajolt.
-Ma este. Te meg Én. Nincs otthon senki.
-Jó lenne-fordultam hátra hozzá-de Andi ma nálunk alszik.
-A picsába-kiáltott fel mire mindenki oda figyelt.-Ne szívass már.
-Bocsi-nevettem rá kedves mosollyal.
Hülyültünk,elvoltunk.Ittunk cigiztük. De eljött az idő és vár otthon a puha meleg ágy.  Így ment el 2 hétig. Utána Andinak visszakellet mennie...de örültünk. 2 hónap és újra telepi lesz. Úgyéreztem mostmár minden jó lesz. Chippel rendben mennek a dolgok. Andi is visszajön. Wicussal is jólmeg vagyunk. Lecsendesült a szél. Hittem én. Aztán egyik reggel Wicus az ajtóban vár. Megfogja a kezem és behúz a wc-be.
-Wicus! mindjárt kezdődik az óra. Tudod,hogy Ottóbá milyen. -szóltam rá.
-Messy-mondta ki a nevem majd szeme könnybe lábadt.
-Wicus! mi történt?
-Chip...-sírt tovább.
Megfogtam a két vállát és ordítottam-mondmár!
-Chip újra összejött Annával. Engem küldött,hogy szóljak neked. Azt mondta nem akar megbántani...de itt a levél.-majd a kezembe nyomott egy levelet-visszamegyek. olvasd el.
Akkor ott azt mondtam,hogy le megyek hídba. felidézem a levelet:
Szia Messy!
Tudod,én nagyon szeretlek téged. Olyan régóta ismerlek már. Már régóta szenvedünk egymással. Most érett fejjel újra megpróbáltuk együtt. De ha gyermek ként nem megy most sem fog. Nem is ment. Szeretlek. De csak barátként tudlak. Anna szakított Krisszel. Mi egymást szeretjük. Ne utáld e miatt.Engem se utálj. Kérlek. Sajnálom,hogy nem szemtűl szembe mondtam el. Bevallom. Féltem. Így könnyebb. Maradjunk barátok.
Üdv.:Chip
-méghogy legyünk barátok?-ordítottam el magam...teljesen egyedül voltam a mosdóban...de mégis. A könnyeim kicsordultak. Fájt. Ennyi volt. Vagy elsem kezdődött? Mindegy már úgyis vége. Ha Annát szereti akkor legyen hát vele...ki vagyok én,hogy megtiltsam neki? Életem sincs már...annyira fáj ez az egész.
Suli után egyből hazamentem.nem volt kedvem semmihez. Wicus nem beszélt velem akkor...inkább az egyik osztálytársunkkal volt. Tudom...magányt szerettem volna de egy igaz barát ott lenne...mindig.  Kezdem úgyérezni,hogy Wicus egyre jobban eltávoldoik tőlem. jójó ide adta a levelet...a könnyei emghatottak. De akármi baj van...az elmult két hétben nem is nagyon volt velem. Úgyéreztem mostcsak Andi segíthet. Felhívtam...szomorúan közölte,hogy az apja talált állást. Nem jönnek vissza a telepre.  Lementem betonra...végem volt. Régi arcok. Szeretteim. De ők sem barátok. Észre vették,hogy baj van. De ők úgy vannak vele,hogy cigi pia és elmúlik a rossz kedv...nemmúlt el. Csak hazamentem. Ezer éve nem voltam msnen...de aznap este felmentem. Chip fent volt...nem írt. és én sem írtam....idgeesített a tudat,hogy fetn van. Pedig én akkor már bármire képes lettem volna. Elég lett volna ha  hozzám ér,ha megcsókol. Nem tehetek róla szeretem. És érte mindent vállanék...de tudom,hogy nem lehet. Felejteni kell...hogy újra szélcsend legyen.