Tündér mese talán? Rájöttem,hogy igenis létezik szőke herceg fehérlovon, és elfog jönni. De nem hozzám. Itt nem én vagyok a királylány.  Anna kapta  a koronát,én pedig csak másod hegedűs vagyok,és ha a királyfi összeveszik a királylánnyal jön a cselédhez...mert az bármit meg tesz neki. Igen. Akárhogy is mondom és beszélem be magamnak érdekel Chip. De Anna...most megint összevesztek,és chip megint engem hívott fel legjobb barát lévén,hogy elpanaszolja bánatát. én pedig meghallgattam. Mert szeretem. Az nap megbeszéltük,hogy feljön. Mégsosem volt fent nálam. Igen...jártam már chippel. Volt h 2 hónapig szenvedtünk egymással. Mégsem hagytam,hogy a kísértés elcsavarja a fejem. Sosem feküdtem le vele. Na de. Rohanok ki a szobámból, anya csak néz rám,majd megszólal:
- Messy. Remélem semmit nem terveztél mára-kortyolt bele a kávéjába- mert ma megyünk  mamádhoz. Valami ünnepség lesz ott,emlékszel,hogy megígérted nagyanyádnak,hogy mész?
-Anyaaa! De Chip....
-Nincs Chip-vágott a szavamba-unom már azt a gyereket. Csak játszik veled. De döntéstek el,hogy mi legyen és összejöttök jöhet ő is. Amugyis azt hiszi nagyanyád,hogy lezbikus vagy.
-Lezbikus? Én?-akadtam fel ezen.-Több pasival voltam már,mint mama! És még én lezbikus....cöh.
-Na! Neki erről nem kell tudni. Megint hallgathatnám,hogy "bezeg az én időmben"....menj hívd fel azt a gyereket.
-oké oké-majd kirohantam a konyhából. Egyenesen a hátsó udvarba...elővettem egy szál cigit rágyújtottam leültem a kőre és felhívtam...dobogott as zívem...mire megszólalt:
-Igen? Messy...te vagy az?
-I...igen! szia Chip.-dadogtam...ami elég furcsa volt mert még eddig sosem dadogtam...
-Mi az? miért hívtál?-kérdezősködött
-Hát van egy kis probléma. Nagymuternál valami ünnepség lesz,és megígértem neki,hogy megyek. Na de anyám azt mondta,hogy ha eldöntjük mi lesz akkor jösz velem.
.-Megyek? Én? Veled? Mamádhoz? és erről emg sem kérdezel?
-Nem há'. Jösz és kész.
-Hogy-hogy mi lesz velünk?
-Anyám belevan betegedve abba,hogy mi szerelmesek vagyunk blablabla. Azt akarja,hogy járjunk.
-Háháhá-nevette el magát...én pedig csak néztem-meséld el neki,hogy csak jó abrátok vagyunk. és sosem fogunk járni.
-o...oké-habogtam...mivel megint könnyek gyűltek a szemembe...a kurva életbe. Rég nem sírtam már-de msot lekell tennem szia.
-várj!-szólalt meg.-csak...csak nem sírsz?
-Mih? Én sírni? hülye vagy?-szipogtam-csak a szemembe ment a füst. hülye!
-Jah oké-nevette el magát megint-sajnálom akkor. Majd holnap...felmenjek?

-Persze. Majd este hívj fel és megbeszéljük. De indulnom kell. Szia
-Szia Messy.Puszi a pocidra életem-nevetett újra...de most vele nevettem énis.
-Hülye!De bolond vagy.
-Nem bolond...csak szerelmes-nevetett újra.-nah de akkor tényleg szia. majd hívlak.
-szia.
majd letettem. Francba...mennem kellet. Beviharoztam a szobámba és felvettem egy nagyon szexi felsőt. De annyira siettem,hogy a melltartómat nem is vettem fel. Nagyszerű-gondoltam magamban mikor ez egy olya felső h fúj a szél és minden látszódik. uhhh. Leértem végre abba a poros kisfaluba. Mindenhol emberek...parasztok! Telepi vagyok én nem olyen falusi suttyó...és azok a pasik...szörnyű. Amikor leszáltam a buszról megláttam egykis kocsmát. Gondoltam majd utána megyek mamához. Józanul úgysem tudom elviselni. Beértem a kocsmába.
-Egy pohár boroskóla lesz-szóltam be gúnyosan a elővettem egy szál cigit mire a pultos elém állt és kikapta a cigit s zámból.
-Elnézést. Itt dohányozni tilos. Menj ki ha cigizni akarsz. Meg amugyis! személyit. Nem vagy még 18.
-Mivaaan? áhh 2 hónapom van már csak és 18 leszek. Ne szívasson már. Nagyanyám itt lakik nem messze. Józanul nem bírom elviselni.-
Egy kis ideig hadakoztam a pultossal...mindenki minket nézett és már kicsit cikinek éreztem ezért felálltam...de akkor egy kéz visszanyomott a székre.
-Nyugi Angi. Fizetem én neki.-szólalt meg a srác...és pedig csak néztem magam elé. Hé iilyet a Telepi kocsmában mért nem csinál senki?
-Kösz. Messy vagyok-nyújtottam kezet neki.
-Én pedig Dani. És nincs mit. De gondolom nem 2 hónap mulva leszel 18.
-17 éves vagyok...de tényleg októberben töltöm a 18at!
-De mégcsak május van.
-Az nem lényeg.-nevettem el magam.
Nem kérdeztem,hogy hány éves,hogy mért ilyen kedves velem...egyszerűen csak tetszett. Nagy barna szemei voltak, rövid sűrű barna haja. Teste kidolgozva arcvonásai pedig oly tiszták,hogy az egész testem beleremegett. Csak néztem ezt a fiút...és éreztem,hogy én akarom. Amikor megittuk a kellő piát kimentünk. a pénz tárcámhoz nyúltam. kiakartam neki fizetni a piát de nem hagyta.
-mért segítettél?-kérdeztem rá...
-Amikor fiatal voltam nekem se volt jó,hogy nem adták a ki az italt. Meg amugyis látásból ismerlek.
-Tényleg?
-Nem hiszem,hogy emlékszel...kb 14 éves voltál mikor sokat jártál ide-igen...emlékeztem. akkor mindeki utált ezen a környéken,nem volt túl jó hírnevem. Cigi nélkül nem láttak sosem. minidg a kocsmában ültem apámmal....régen volt már. mondjuk most sem bír itt senki. ezért nem is járok már le- és akkor láttalak. De nem ismertelek. Nem is akartalak megismerni. Kicsivoltál nagyon. 7 év korkülömbséggel nem akartam eléd állni,hogy bejösz nekem. Azóta sokat változtl. CSinosabb lettél. Feketébb.
-Igen...azt hiszem már én is emlékszem rád. Beléd voltam zúgva-kezdtem el nevetni.-Meg tesódba is-nevettem tovább...de már levegőt is allig kaptam-aztán...most itt állok veled ezt nem gndoltam volna.-nevetttem...ő pedig értetlenül nézett rám.
-De most itt állsz. Amugy. Barátod?
-Van egy fiú akit szeretek. De nem érdemli meg,hogy szeressem. Ezért msot új préda után nézek-néztem rá csípős tekintettel.
-prédA? akkor gondolom alkalmi kapcsolat...
-Nem!-Vágtam rá!-Azt soha...egyszer voltam úgy...nah jó egyszer-kétszer... de már unom. Szeretni akarok, és azt,hogy viszont szeressenek.
-Naív vagy. Tipikus kislány. Sajnálom,hogy amikor 14 éves voltál nem próbálkoztam nálad. Már akkoris ilyen lehetél.
-Aztmondják értelmes gyerek voltam. Több voltam,mint a többi. most is több vagyok...és nincs egy ember sem...-majd megállt...ránéztem majd magam elé. Ott volt mamám háza...bekellet mennem. Már gy is kaptam 4 sms-t,hogy hol vagyok már.-most mennem kell...de megadod a telefon számod?
-Ezt én akartam kérni...-majd mindketten nevetni kezdtünk. Megadta a számát...majd nyújtotta a kezét...megfogtam a kezét..megráztam majd közelebb húztam és az arcára nyomtam egy puszit...reagálás egy csók lett volna. de elhúztam a fejem.
-Megmondtam, nem kell több alkalmi kapcsolat. És talán benned többet látok,mint egy préda....-kezdtem vigyorogni majd átugrottam a kerítésen és bementem...
Az abalk üvegen keresztül láttam,hogy mosolyogva ment haza...

Amikor kicsi voltam imádtam ott lenni. Szerettem mamámmal lenni. Próbáltam barátkozni...de nem jött össze sosem. Mindig kitűntem a tömegből. Mindig más voltam. Nem voltam gyönyörű...most sem vagyok. Akkorsem láttak bennem csak egy betolakodót. Amikor megkérdezte anya,hogy mért nem megyek gyermetegül vágtam rá,hogy senkikhez én nem megyek. 3 évig feléjük sem néztem. Mamámat is csak néha hívtam...és msot. Talán újra a senki földje fogja a legnagyobb örömöket hozni nekem....aznap este a telefonom mellet aludtam és vártam hogy Dani felhívjon...és akkor megcsörrent a telefon. Chip volt az. Örömmel meséltem,hogy milyen jó volt Danival...és Chip csak annyit mondott " majd holnap...eldöntjük,hogy mi legyen velünk..szia" és letette....