Amikor kicsi voltam volt egy csomó plüs játékom,de mikor újjat kaptam nem dobtam el a régit. Lehet bután hangzik de sajnáltam őket.Azt gondoltam, hogy majd a plüs cica meg harakszik ha a plüs macival foglalkozok. Akkor nem tudtam még,de ma már rájöttem,hogy jól gondolkoztam,mert most az emberekkel is így vagyok. Nem dobom el a régi barátokat,rájük is figyelek. Csak akkor nem vagyok velük,ha ők nem akarnak...de az ritka mégis előfordul...
Ma gyalog jöttem haza betonról. A legsötétebb utcában sem féltem... a fülembe halk zene szólt..Pokolgép-Itt és Most. Úgyéreztem róla szól...és könnyek szöktek a szemembe de gyorsan le is töröltem. Féltem,hogy valaki meglát...pedig tudtam h sötét van és este,este tizenegykor már senki nem járt arra felé...mégis inkább elővettem egy szál cigit. Különös nagy gondal szívtam el,a végét mindig eldobtam,nem szerettem de most addig szívtam,míg csak a füstszűrűhöz nem értem. Amikor hazaértem egy sötét szoba várt. Egyedül...anyáék nem voltak otthon,nem bántam. Leoltottam a lámpákat amiket vetkőzés gyanánt gyújtottam és beültem a szobámba... majd egyszer megcsörrent a telefonom.
-Chip!-törtem meg a csendet magam körül. De mikor a kifejzőre néztem Dani nevét láttam meg.
-Szia-szóltam kedvtelen hangal...
-Szia, Messy...valami baj van?
-Dehogy van-hangoztattam álszent,megjátszott vidámsággal
-Nem régóta ismerlek de annyit tudok,hogy mikor van baj és mikor nincs...és most van valami.
-Gyere fel.
-Most?-kérdezte értetlenül
-Gyere fel. Kérlek...egyedül vagyok egy sötét szobában és ha nem jösz gyorsan a magány megöl...
-Rendben. félóra és ott vagyok.
-Rendben...siess...
-Szia!
-Szia...
Majd letette. Én pedig csak ültem...nemsok idő mulva Danibelépett a szobámba és így szólt.
-Nyitva volt az ajtó...ne hara-de nem tudta végig mondani oda rohantam és átöleltem...éreztem ahogy hideg kezei bőrömhöz értek de teste melege és szíve dobbanása megölte bennem a hideget. Felemeltem fejem és ránéztem majd elhúzúdtam tőle...
-Bocsáss meg...-szóltam.
-Semmi gond-leült az ágyamra-meséld el,hogy mi történt.
Elé ültem. a Földre széttett lábaira helyeztem a kezem arra pedig a fejem és ő végig a hajmat simogatta...
-Van egy srác-kezdtem bele a mondani valómba- akit nagyon szeretek...de nemtudom,hogy-hogy. Nem bírok vele lenni...de nélküle se. Nem találom az igazi énjét. Jártunk már együtt. De szakított velem. Csak leakart fektetni...de nem tettem meg...pedig nem vagyok már rég szűz...mégis érzelem nélküli szex nem is szex...aztán van egy barátnője...akivel már szakított...de hol összejönnek hol külön vannak...és direkt...előttem ... köszönés nélkül elmegy és mindig csak szid...de mikor ketten vagyunk megváltozik...akkor más...de nem akarom látni...és egyedül nem tudok tovább lépni...benned megláttam valamit ami újra szikrát gyújtott bennem....de nem merlek szeretni...mert már nagyon félek...
-Értem...-sújtotta le- de nem is akarok még tőled semmit...előbb ismerjük meg egymást,és ha mindketten úgyérezzk akkor lesz valami.
Felnéztem rá...egy értett férfi...és valamiért hiszek neki. Igen ez velem baj,hogy hiszek mindenkinek...és ilyenkor jönne az,hogy "ezért ér sok csalódás" de héé. Engem nem ér csalódás. Velem csak egy idióta játszik
-Igazad van...és talán túl ygors a tempóm...de én nagyon megszerettelek téged. Itt.....itt maradnál ma este? holnapután jönnek haza csak anyumék.-tettem fel neki a kérdést...amiből a az igen választ vártam...
-Itt maradok szívesen,de akkor csináld meg az ágyat-majd felállt. Én is egyből felpattantam és gyorsan megis csináltam de mikor hátra fordultam ő már alsó gatyában vágta be magát a puha párnák közé. A felsőm nyúltam,de ő rám szólt.
-Vegyél pizsamát inkább..-kérdőn néztem rá de inkább hallgattam rá és a fürdőben gyorsan átöltöztem,be mentema szobába és mellébújtam majd szorosan átölelt. lámpák lekapcsolva...de a legtöb amit kaptam egy cssók volt. Nem volt túl hoszú mindig elhúzta a fejét és én úgyéreztem valamit elrontottam.
-Figyelj...msot te nem akarsz velem..? érted.?-kérdeztem rá.
-Dehogynem. Minden vágyam az lenne. De te mondtad...érzelem nélküli szex nem szex. Ezért megvárom azt a percet amikor mindennél jobban fogsz szeretni...amikor úgyfogsz szeretni,mint msot én téged. Akkor hidd el sokkal jobb lesz-mosolygott rám.
-Igazad van...-szorosan megöleltem és a mellkasára nyomtam egy puszit...majd lassacskán elaludtunk. Sosem feküdtem még úgy fiúval egy ágyban,hogy ne akarta volna azt...és ha akarta meg is tette,és én nem ellenkeztem. De Dani más volt...ő mellém bújt és szeretett...kívánt...mégis csak az én érdekeimet nézte. Ilyen egy igazi férfi...??
Nála nem csak egy játék vagyok a sok közül amit akkor vesz elő ha nincsmás. Nála én vagyok a minden...és ezt a szerelmet mindennél jobban becsülöm...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum