Gyorsan ért véget...észre sem vettem,de egyszerűen már nem érdekelt,nem tudtam már úgy nézni,mint pasira.Magának kereste...eltávolodott tőlem. Én pedig megértettem,hogy nem futhatok utána...Wicus tanította meg nekem...nem tehetem hisz sokan várnak rám...nem adom fel az életem miatta.
Egyik nap épp tesómmal hemperegtünk a tv előtt,az unalalom majd nem emgölt mikor felugrottam és elmentem betonra. Nem volt kedvem hívni senkit...olyan jó egyedül végig mászni az egész városon. Amikor leértem összefutottam Wicussal meg Grétivel. Hirdtelen egyből jobb kedvem lett, csak sétálgattunk a városban mikor egy banda jött velünk szembe. Túl sminkelt ribanciok és nagyképű pasik,de olyan ismerősök voltak. Elmentünk melletük...de az egyik gyerek...azok a barna szemek,hirdtelen megálltam,megfordultam és utána ordítottam:
-Hééé! Nem veltek voltunk lent régebben?
Nem fordultak meg,csak röhögtek mahd Gréti elkapta a kezem és arrébb húzott.
-Messy,hülyének néznek!-mondta.
-De én ismerem az egyiket...vagyis nem ismerem...csak velük voltam egyszer!
-Nekem is ismerősek voltak...-mondta Wicus-De mindegy menjünk.
-Deee-akadékoskodtam- Az a srác...tudod az a barnaszemű! Amikor vettük a cigit ott volt,ő volt az.
-Dávid?-kérdezte Gréti.
-Nem tudom...nem mondta meg a nevét-vágtam savanyú képet...-de forduljunk meg! menjünk utánuk biztos megismer.
-Hülye! Én nem fogok utánuk mászkálni-vágta rá Wicus majd elindult..és Gréti is vele ment.
-Okééé!!! Menjetek akkor...amugy is egyedül akartam lenni...-mondtam nekik...azt hittem nem haják meg de Gréti hátra fodult és komoly fejjel rámszólt.
-Messy! Vigyázz velük...ezek nem nem olyanok mint mi...és Dávid is...betonon leszünk ha lesz kedved gyere oda.
-Egyedül nem megyek oda,majd viszem az új palim-öltöttem nyelvet majd mosolyogva szaladtam előre.
Megláttam őket...lehajtottam a fejem és elmentem melletük de egy kéz megmarkolta a karom...nem tudtam ki az vagy,hogy most mi lesz de kezem ökölbe szorítottam és egyből hátra fordultam...ő volt az...kedvesen mosolygott rám majd megszólalt.
-Emlékszel még rám?
-Persze-mosolyodtam el-Lehet téged elfelejteni?
-Heh-nevetette el magát-hova mész?
-Nem tudom...jelenleg céltalanul bojongok a városban,új arcok utána kutatok.
-Jösz velünk?-mondta komoly hangon...szívem szerint igent mondtam volna,de az agyam nem ezt diktálta.
-Elgondolkodtató ajánlat,de tudod vár rám egy kocsma.
-Értem. Péntek Vegas 11 óra,ott legyél-kacsintott rám majd elengedte a kezem és a baráti utána futott...
Azthittem kiugrok a bőrömből...és egyből haza mentem.
Tesóm persze észre vette nagy örömom és egyből faggatni kezdett.
-Nah mi volt mesélj már.
-Találkoztam egy sráccal-kacsintottam rá kedvesen.
-Nah és Dani? Együtt vagytok még...nem?
-De...együtt vagyunk,de én őt nem szeretem...attól függ,hogy mi lesz ezzel a pasival,holnap Vegasba találkozunk...vagyis szerintem ott lesznek a haverjai is...de hát kit érdekel?
-Megcsalod Danit? Jaj Messy...de ő úgy szeret téged.
-Nem tudok vele mit csinálni...én nem szeretem-mihent kimondtam felálltam és bevágtam magam az ágyba...tudtam én,hogy jó ha hamarabb lezuhanyozok...gyorsan elaludtam,készültem a másnapra.
Reggel telefon csörgés ébresztett...Wicus volt,hogy megyek-e le...nemet mondtam...nem ebszéltem neki a mai találkáról...csöndesen tereltem a témát.
Eljött persze az este is...már 9 órakor neki kezdtem a készülődésnek,de előtte felhívtam Danit hogy fontos mondani valóm van...egyből rájött,hogy szakítani akarok...de csak annyit mondott,hogy ha én leszek boldog akkor nem bánja. Megértő volt és sajnáltam...de Chip elfelejtése is elég durva volt,olyan pasit akarok akit szeretni is tudok.
Elkészültem végree.Felmentem Vegasba és körbe néztem...sehol egy imserős arc,leültem a pulthoz és kértem egy wisky-t...lassan kortyolgattam bele...már éjfél volt,de Dávid sehol sem volt,már a negyedik pohár  wiskymet ittam mikor beálított egy kiscsapattal...nem is néztem rá,de ő oda jött,átölelt és elhívott az azstalukhoz...kényelmetlenül éreztem már akkor magam...nem ismertem őket és nem is nagyon foglalkoztak velem...kicsit furcsa volt,de eliszogattam ott magamba...majd megszólalt a zenegép és Dávid egyből felhúzott táncoljuk szlogennel... először még csak távolság volt..majd egyre közelebb és közelebb jött,átölelt,magához húzott és táncoltunk...még furcsább volt,hogy nagy élveztem...majd mikor leültünk elég fáradtan kik jöttek be az ajtón? Wicus,Gréti és a többiek...az egész banda...Dávidék egyből felugrottak,meg persze az én bandám is...balhé. Kiderült hogy a két csoport nagyon rühheli egymást. Mikor én elmondtam Dávidnak,hogy ők a barátim a bandája elégé ideges lett...sokat összesúgtak a hátam mögött a csajok ribancoztak a fiúk pedig minden félét mondtak rólam,mire az egyik emgszólalt:
-Hogy is hívnak tégeD? mert a neved még nem tudjuk.
-Messy-emeltem fel fölényesen a fejem.
-Az a Messy?Akiról az egész város beszél,te lennél az a húú de kemény kispicsa aki Pityék bandájából való?
-Igen! én vagyok..pityuék..ők alapozták meg a nevem.
....
Majd nem szóltak semmit...Dávid megfogta a kezem és elhúzott.
-Hol laksz...Messy?-kérdezte...
-Lent..a telepen.
-Az elég mesze van...elkísérlek.
-köszönöm...Dávidnak hívnak ugye?
-Igen. De ha te vagy "aza" Messy,akkor te most épp azzal a Danival jársz nem?
-Már nem.
-Értem.
-A barátid...sosem lesznek az én barátaim is.
-Igen...ez így van. Ti mind telepiek vagytok,sok balhénk volt a telepiekkel... beszóltak,vagy mi szóltunk be nekik...Martin vezette akkor még azt a bandát,de ma már egy csaj nevéhez fűződik a Telepi banda.
-Igen...még pedig Messyhez. hozzám. nem tudtam,hogy ilyen nagy balhék vannak...de akkor úgyérzem mi nem nagyon leszünk együtt...ugye?
-Ők a barátim...eltudták viselni a személlyiségem úgy,ahogy még senki.
-Ezzel én is így vagyok.
-Figyelj Messy...nekem te nagyon bejösz,jó lenne veled lenni,de gondolom te sem akarod ott hagyni a bandád,és én sem.
--Modern kori Rómeo és Julia?-nevettem el magam.-azét ne haljunk meg ha meglehet:D
-Megegyeztünk.
-Ha én beszélek a többiekkel,hogy legyen nyugi és te is beszélsz velük akkor nem lenne minden ok?
-Nemtom...szerintem holnap gyere be a vársoba.fél 3kor a vegas előtt? egyedül gyere én is úgy leszek.
-Megegyeztünk...de én itt lakom:)
-Jah-kapott a fejéhez és engedte el a kezem...majd közelebb hajolt és megcsókolt-szia
-szia.-integettem neki elpirulva^^

Este már hívtak is a többiek,hogy most mivan Dávid meg köztem...de nem volt semmi...másnap vártam a vegas előtt...vártam rá 5 órát,de nem jött és akkor jöttem rá,hogy megint felültettek,le mentem betonra...majd Martin kinyújtotta a kezét és így szólt:
-Te hozzánk tartozol! köszöntünk köreinkben Messy.
Bólintottam majd átöleltem...és ennyi lett volna? elsem kezdőtött... nem is bánom. Ez van így maradt...de Chip...nem jött le, a többiek azt mondták,hogy nem is fog lejönni...van egy új csaja,azzal van mindig...khm...valahogy nem hat meg:)